Oktatás tanterem helyett a digitális térben

2020. július 28.
Tags: távoktatás iskola metlife biztonság

Oktatás tanterem helyett a digitális térben - Kihívások, tapasztalatok, sikerek egy pedagógus szemén keresztül
Az utóbbi hetekben sokunkban felmerült a kérdés, hogy mi várható szeptemberben, milyen keretek között folytatódik tovább az iskolai oktatás, ami sok család életére hatással van. Cikkünkben a LifeChanger Programunkban 2017-ban résztvevő Baktakéki Általános Iskola intézményvezetőjével, Némethné Szőke Mártival beszélgettünk arról, hogyan látja az elmúlt időszakot, és milyen hasznos tanácsokkal tud szolgálni a szülőknek és gyermekeknek egyaránt.

 

Milyen kihívásokkal szembesültek a pedagógusok a kezdeti időszakban?

A digitális távoktatás sok, hasonló körülmények között oktató iskolához hasonlóan, intézményünket is, és az itt tanító pedagógus kollégákat is nehéz feladat elé állította. Egy hétvége alatt kellett új stratégiát alkotni, a megvalósítás lépéseit megtervezni és elindítani egy új, mindenki számára ismeretlen oktatási formát.

A felkészülést a bejelentést követően azonnal megkezdtük és még azon a hétvégén belső csoportot hoztunk létre az ötletek, javaslatok megbeszélésére, megosztására. Elkezdődött a digitális tananyagok gyűjtése, a következő hetek megtervezése. Az első hetekben a legnagyobb feladatot az jelentette, hogy a gyerekeket beléptessük a KRÉTA rendszerbe, ami sok-sok órát vett igénybe, online, telefonon, sőt személyesen is próbáltunk segíteni. A tanulóink szinte kizárólagos okos eszköze a mobiltelefon, csak elvétve van olyan tanuló, aki asztali számítógéppel, laptoppal rendelkezik.

Annak ellenére, hogy a digitális távoktatás legfontosabb platformja a KRÉTA elektronikus napló volt, hamar rájöttünk, hogy ezen a csatornán nem tudunk minden gyerekkel kapcsolatba lépni. Néhány osztály számára Google Classroom-mal is próbálkoztunk (kevés sikerrel). Tanulóink sajnos elavult szoftveri háttere azonban nem tette lehetővé, a fentebb említett programok használatát.

Nálunk a Facebook volt az a kommunikációs platform, ahol a legeredményesebben tudtuk a tananyagot átadni. Minden osztályban létrejöttek a Facebook és Messenger csoportok, ahol a KRÉTA elektronikus napló Házi feladat modulja mellett küldeni és fogadni tudtuk a házi feladatokat. Valamint ezekben a csoportokban az osztályközösségek tudtak működni, segíteni egymásnak. A kollégák virtuálisan, személyes segítségnyújtásra is rendelkezésre álltak, ha a tanulók, illetve a szülők igényelték.

A digitális oktatás mellett iskolánk minden tanulója, heti rendszerességgel papíralapon is megkapta a tanulnivalót. Ez a mi esetünkben komoly logisztikát igényelt, hiszen intézményünkbe 7 községből járnak tanulók.

Mi jelentette a legnagyobb kihívást a szülőknek?

A digitális aktivitás főleg az alsó tagozatos osztályoknál volt kiemelkedő, de a felső tagozaton is voltak ügyesen teljesítő tanulók. A kollégák számtalan érdekes, figyelemfelkeltő digitális tananyagot gyűjtöttek és szép számmal készítettek maguk is, ezentúl kihívásokat tettek közzé, magyarázó Youtube videókat és elismerő okleveleket készítettek a gyerekek és szülők számára egyaránt.

A mi esetünkben a legnagyobb kihívás a szülők részéről az volt, hogy nem, vagy csak részben tudtak segíteni gyermekeiknek a tanulásban. Többek elmondása szerint nehézséget jelentett az is, hogy a „nagy szabadságban” nehéz volt rávenni a gyerekeket a tanulásra, illetve a megfelelő eszközök hiánya is hátráltató tényező volt. Az is problémát jelentett, hogy a családokban több iskoláskorú gyermek egy időben használhasson IKT eszközt.

Azoktól a szülőktől és gyerekektől, akik minden feltétellel rendelkeztek sok pozitív visszajelzést kaptunk. Elmondható, hogy nagyon élvezték az interaktív feladatokat (Okosdoboz, Learningapps, Kahoot, stb.) és örültek minden pozitív visszajelzésnek.

Hogyan élték meg a helyzetet a gyerekek?

A gyerekek eleinte örültek a kialakult helyzetnek, hiszen ilyen még nem volt, hogy tanév közben hirtelen „szünet” legyen, azonban ez nagyon gyorsan, kb. 2 hét alatt megváltozott. Elkezdett nekik hiányozni az iskola, a személyes találkozás velünk és társaikkal. Mi pedagógusok igyekeztünk velük sokat beszélgetni az iskolai feladatokon kívül is. Szinte napi rendszerességgel kérdezték, hogy „Mikor jöhetünk suliba?” Egy 8. osztályos fiú, aki addig nem igazán szeretett iskolába járni, és addig nagyon sokat hiányzott, írta egyszer, hogy „Sose gondoltam, hogy egyszer arra fogok vágyni, hogy bárcsak lenne iskola!”

Volt -e olyan alternatív technológia, amit saját módszerként alkalmazott az iskola a közösség összetartása érdekében?

Nálunk az iskolai közösség összetartása érdekében az iskola zárt Facebook csoportja és az osztályközösségek Facebook és Messenger csoportjai voltak azok a platformok, amelyek segítettek a kapcsolat fenntartásában.

Milyen tanácsot tudnál adni a szülők részére, ha újra bekövetkezne az otthoni oktatás? Hogyan tudnak szülőként felkészülni rá, és hogyan készítsék fel gyermeküket?

Véleményem szerint a legfontosabb a pontos tervezés és a szabályok közös kialakítása, lefektetése, amelyhez minden érintettnek tartania kell magát. Meg kell tervezni, hogy az otthoni tanulás milyen rendszerben történjen, ez elképzelhető például egy otthoni „órarend-tanulási rend” elkészítésével. A gyerek ne akkor tanuljon, amikor kedve van. Legyen meg minden tevékenységnek a pontos időpontja, ez megadja a nap keretét, meghatározza a tanulás és játék időpontját.

Jó egészséget és kellemes nyáriszünetet kívánok minden gyermeknek és szülőnek egyaránt!

 

Némethné Szőke Márta

Intézményvezető

Baktakéki Körzeti Általános Iskola

Friss hírek   Korábbi hírek